Keresés ebben a blogban

2018. december 4., kedd

Nasi Lacika (8 éves) és Nasi Editke: Ajtó a szívhez

"A mese úgy készült, hogy nagyon szeretjük az osztrák mesélő Michael Köhlmeier meséit, a Hold címűt különösen (https://www.br.de/mediathek/video/koehlmeiers-maerchen-der-mond-av:5a3c76b300b072001ccff042), amely arról szól, hogy a Hold maga is vívódik, szinte szétfeszül a sötétség és a fény között. A négygyermekes családapa Michael Köhlmeierről ismert az is, hogy az egyik gyermeke elvesztése miatt érzett fájdalmát egy nagyon megrendítő irodalmi alkotásban próbálta gyógyítani. (https://de.wikipedia.org/wiki/Michael_K%C3%B6hlmeier) - Ez az osztrák mese volt az inspiráció, elkezdődött az ötletelés, így írták a gyerekek a mesét, használva a németes dalkincset is, hiszen próbáljuk ápolni osztrák kötődésüket és tanulnak németül. - A magyar mesét – nyílván a segítségemmel, nyelvtanulásként is – Lacikával fordítottuk le a nyári szünetben. - Mivel a mese sem szerepelt hivatalos versenyben, ezért szeretnénk beküldeni a mesét a Mikulás pályázatra (4. csatolmány – magyar és német szöveg). Az osztrák pályázatra készültek rajzok is, így - érdekességként - az illusztrált német változatot is (5. csatolmány – illusztrált német szöveg). - A mese zárása: „Ez a mese KITALÁLT TÖRTÉNET! Bármely hasonlatosság valós szereplőkkel kizárólag a véletlen műve.” Így az anonimitás is biztosított. - Önökre bízzuk, hogy indulhat-e a mese a pályázaton, a magyar szöveg a 6 éves Editke és a 8 éves Lacika közös alkotása. - Mindenesetre köszönet értékes munkájukért és az ilyen nemes, irodalmi eszközökkel, meséléssel gyógyító kezdeményezésekért."



 dr. Hidasi Edit- édesanya 








EDITKE és LACIKA meséje:

a mesét az osztrák meseíró, Michael Köhlmeier „A Hold” című meséje ihlette

Két Magyarországon élő osztrák gyermek még meg nem valósult története

Különleges ajándékként is - körülbelül egy hónappal karácsony előtt - Apának

"Ó boldog, ó áldott!
Kegyelmet hozó karácsony!
A világ elveszett, Jézus megszületett:
Keresztények! Örüljetek, örüljetek!”

(a német nyelvterület ismert karácsonyi énekének fordítása)



Mottók:



"A jogállamiság és az alapvető jogok NEM alku tárgyai." Sebastian Kurz szövetségi kancellár a magyarországi Sargentini-jelentés alkalmából

Társadalmunkban az erőszakmentesség az egyik legfontosabb értékünk, amely összeköt minket!" Christian Kern korábbi szövetségi kancellár "16 nap a nők elleni erőszak ellen "



2018. novemberében


 


 


AJTÓ A SZÍVHEZ



Egyszer volt, mert nem volt, ezért volt …
Ez a történet Európában az előző évszázadban kezdődik.
A háború kettéosztotta Európát.
Nyugaton, mint Ausztriában, szabadság volt. Keleten, diktatúra.
Keletről egy 16 éves fiú esélyt kapott, hogy Ausztriában járhasson iskolába.
A Lions Club (Oroszlán Klub) jóindulatú osztrákjai meghívták őt a híres seckaui bencés gimnáziumba.
Fiú! Mindig légy hű az elveinkhez! Segíts embertársaidnak a bajukban!
Üdvözlünk Ausztriában!
A fiú szorgalmasan tanult, mindig a legjobb osztályzatot kapta.
A fiú fiatalember lett.
Bécsben tanult, amikor a grazi egyetem európai nyári iskolát szervezett. Ott megismerkedett egy magyar lánnyal. A jövő évben már együtt utaztak Alpbachba a nyári iskolába. Összeházasodtak és két gyermekük született, Editke és Lacika. Nagyon boldogok voltak.
A fiatalember osztrák lett.
Mindig emlékezett a Lionok elveire! Segíts embertársaidnak a bajukban!
De egy szomorú napon valami eltört a szívében. Csak a varázsló gonosz nevetését hallotta.
A fiatalember egy szót sem szólt a feleségéhez. Editke csak 5 hetes volt, Lacika csak 2 éves.
A fiatalember már nem emlékezett a Lionok elveire!
A fiatalember találkozott a varázslóval.
A varázsló ezt tanácsolta neki: Soha ne beszélj többé a feleségeddel! Hagyd magára őt! Soha ne kérdezd, segítesz-e nekik! Építsd meg a gonosz gondolatok tornyát! Zárd be magad! Ajtót nem lehet építeni! - mondta a varázsló.
A fiatalember sajnos követte ezt a tanácsot! Épített egy tornyot a gonosz gondolatokból, ajtó nélkül!
Bezárta oda magát!
Nem emlékezett a Lionok elveire!
A torony valódi lett!
A fiatalember hallotta a varázsló gonosz nevetését.
A fiatalember a toronyban magányosnak érezte magát. De nem volt ajtó.
És még mindig nem emlékezett a Lionok elveire!
Később volt egy álma! Oroszlánok jöttek.
Az oroszlánok ezt mondták neki: Fiatalember! Elfelejtetted a Lionok elvét! Ne feledd! Segíts embertársaidnak a bajukban!
Ez a torony csak karácsonykor zárul be végleg. Addig a tornyot a szeretet ereje ledöntheti. Csak a szeretet ereje segíthet! Ne felejtsd el a Lions elvét!
Adunk egy varázsfurulyát Ha teljes szívvel játszol a furulyán, kapsz segítséget.
A fiatalember Ausztriában keresztelkedett meg. Ismerte a karácsony történetét a Bibliából.
"Ó boldog, ó áldott, kegyelmet hozó karácsony!
A világ elveszett, Jézus megszületett:
Örüljetek, örüljetek, keresztények!”
Be volt zárva a toronyba, de már ki akart jutni! Teljes szívvel imádkozni kezdett. Arra gondolt: "És bocsásd meg nekünk a bűneinket, ahogy mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek".
Aztán hirtelen két gyerek beszélgetését hallotta.
- Láttad a varázslót?
- Hú, féltem tőle.
- Te, bújjunk el ebben a toronyban.
- De ezen a tornyon nincs ajtó.
Aztán a gyerekek kérdést hallottak a toronyból: Segíthetek? - kérdezte a fiatalember.
Igen! Köszönjük! - mondták a gyerekek! Egy gonosz varázsló fut utánunk! Engedj be bennünket, kérlek!
A fiatalember szívében melegséget érzett. Természetesen segítek nektek. De ezen a tornyon nincs ajtó!
Aztán eszébe jutott a varázsfurulyája. Volt egy ötlete!
Gyerekek! Van kedvenc dalotok?
Ó, igen! És a gyerekek énekelték: "Örüljünk és örüljünk, szívünkből örüljünk! Boldog, boldog, tralalalala! a Mikulás itt van hamarosan!"
Nagyon szép! - gondolta a fiatalember. Szent Miklós is sokat segített a gyerekeknek! És elkezdte játszani a dalt a furulyán.
És íme! Kis oroszlánok jöttek és megkérdezték: mit tehetnénk érted?
A toronyba akarunk menni! Egy varázsló fut utánunk. De a toronynak nincs ajtaja!
Várjatok! Amikor a gyerekek játszanak a furulyán, jön apám, az oroszlánkirály, ő biztosan segít!
Szívesen! - mondták a gyerekek. Tanultunk egy szép dalt a napról a zeneiskolában! "Süss fel nap!" A fiú elkezdte játszani a furulyán és a lány énekelt.
És íme! Az oroszlánok királya eljött. Mit tehetek értetek?
A toronyba akarunk menni! Egy varázsló fut utánunk. De a toronynak nincs ajtaja!
Várjatok! Ha a gyerekek játszanak még egy dalt a furulyán, eljön az apám, az oroszlánok nagyapa királya, aki nagyon bölcs, biztosan segít.
Szívesen! - mondták a gyerekek. Egy másik szép dalt is tanultunk a zeneiskolában! "Én kicsike vagyok!" - A lány elkezdte játszani a furulyán és a fiú énekelt.
És íme! Az oroszlánok nagyapa királya is eljött. Mit tehetek értetek?
A toronyba akarunk menni! Egy varázsló fut utánunk. De a toronynak nincs ajtaja!
Ez nagyon egyszerű! - mondta az oroszlánok nagyapja királya. Össze kell fognotok! Együtt erősek vagytok! És bele kell nézni a varázsló szemébe. A varázsló azért kapta mágikus erejét, hogy segítse a rászorulókat. De ő visszaél ezzel! Ez nem helyes! Ezt ő pontosan tudja!
Ha ezt elmondják neki, el fogja varázsolni az egész tornyot. És akkor az apátok is szabad lesz!
Apánk!?!? Igen, az apátok van a toronyban. A szeretet erejével megmenthetitek egymást. Ragaszkodnotok kell egymáshoz!
És úgy volt, ahogyan az oroszlánok nagyapa királya mondta. A varázsló jött, de már senki sem félt tőle.
A toronyban a fiatalember azt mondta a varázslónak: Varázsló! Varázsold oda a toronyra a szív ajtaját, hogy eljussak a gyerekekhez!
Jó! Odavarázsolom az ajtót!
De a szív ajtaja csak belülről nyitható! Ezt neked kell megtenned!
És így volt! És amint a fiatalember kijött a toronyból a gyerekekhez, a torony eltűnt!
A varázsló azt mondta: bocsánatot kérek! A varázslók esküje az: Segíts az embereknek! Elfelejtettem! Csak most emlékszem újra. Köszönöm!
Mindenki fáradt volt, de boldog és elégedett is.
Rengeteg fontos dolgot tanultak meg a szeretet erejéről és arról, hogyan kell egymáshoz ragaszkodni. Az apa szíve már nem volt hideg. Eldúdolta a család kedvenc jó éjt dalát a régi időkből!
La le lu, csak a Hold figyel,
Amikor a kisbabák alszanak, aludj te is!
La le lu, két cipő van a gyermekágy előtt,
És éppen olyan fáradtak, hogy most pihenjenek!
Aztán jön a Sandman, halkan belép a házba,
Keresd ki a legszebbet az álmaiból!
La le lu, csak a Hold figyel,
Amikor a kisbabák alszanak, aludj te is!
A csillagok az égen felébredtek,
Aztán szeretem ezt a dalt énekelni éjszakára!
La le lu, csak a Hold figyel,
Amikor a kisbabák alszanak, aludj te is!
(a német nyelvterületen ismert altatódal házi fordítása)
És a Hold elmosolyodott.
Így van, van választás a fény és a sötét között, a jó és a rossz között!
Itt azt gondolhatnánk, hogy a gyerekek elaludtak.
De megkérdezték Apától.
- Van egy rejtvényünk a számodra! Ismered a mi kedvenc dalunkat a holdról?
- Nem, még nem!
- Ez a dal "A telhetetlen hernyócska" - mondták a gyerekek.
- Ez egy dal a Holdról? - kérdezte Apa a gyerekeket.
- Igen! Úgy kezdődik: „Éjjel, a holdfényben ...” nevettek a gyerekek és elénekelték a dalt a hernyócskáról, amely először nagyon sokat evett, de aztán abbahagyta és egy gyönyörű pillangó lett.
Nagyon hasonlít a történetünkhöz.
Az eltúlzott dolgokkal időben meg kell tudnod állni. Erre kérjük Apát!
Gyere, énekelünk együtt! Énekeljük, játszunk, dicsérjük az Urat!

Énekeljünk együtt, játsszunk, dicsérjük az Urat.

Énekeljünk együtt, játsszunk, dicsérjük az Urat.

Tegyük együtt: Énekeljünk, játsszunk és dicsérjük az Urat.

Énekeljünk, játsszunk és dicsérjük az Urat.

Énekeljünk, játsszunk és dicsérjük az Urat.

Énekeljünk, játsszunk és dicsérjük az Urat.

Énekeljünk, játsszunk és dicsérjük az Urat.

(a német nyelvterületen ismert gyermekdal házi fordítása)



De a családi kedvencünk határozottan ez:



"Ablakba a csizmával!

Ablakba a csizmával!

Holnap jön a Mikulás!

A legjobb finomságokat

teszi a csizmába!”

(a német nyelvterületen ismert gyermekdal házi fordítása)



Papa! Meghívunk a Mikulás ünnepségünkre! Eddig mindig válasz nélkül elutasítottad a meghívásainkat, de talán megváltoztatod véleményed!



Boldog karácsonyt, Apa!

Papa! Siess!









30 év múlva:

Mindkét gyerek, Editke és Lacika felnőttek.

Mindketten szülők. Anya és Apa nagyszülők lettek.

Anya és Apa nem együtt élnek, de mindketten szeretik az unokáikat.
És senki nem felejti el a családban a Lionok elveit: Segíts embertársaidnak a bajukban!
Más szóval:

"A béke nevében" - "A béke lángja, a világbéke szimbóluma, emlékezve arra a küldetésünkre, hogy a gondolatokban, szavakban és cselekedetekben dolgozzunk a békéért". Margarete Habsburg-Lorraine Herta, a Béke Fejlődésének Szövetségének alapítója és elnöke

Nasi Editke és Nasi Lacika meséje



A mese (még) nem vált valóra, azt kizárólag a fantáziánk, a képzeletünk teremtette. Ez a mese KITALÁLT TÖRTÉNET! Bármely hasonlatosság valós szereplőkkel kizárólag a véletlen műve.



Német fordítás:





EDITKE‘S und LACIKA‘S Märchen:


inspiriert vom Märchen „Der Mond“ von dem österreichischen Schriftsteller Michael Köhlmeier


Eine bis jetzt noch nicht wahr gewordene Geschichte zweier in Ungarn lebenden österreichischer Kinder zum


auch als besonderes Geschenk - etwa 3 Monaten vor Weihnachten - für den Papa


„O du fröhliche, o du selige,


gnadenbringende Weihnachtszeit!


Welt ging verloren, Christ ist geboren:


Freue, freue dich, Christenheit!”






Mottos:


„Rechtsstaatlichkeit und Grundrechte sind NICHT verhandelbar.”
Herr Bundeskanzler Sebastian Kurz anlässlich des Sargentini Berichts über Ungarn
„In unserer Gesellschaft ist Gewaltfreiheit einer unserer wichtigsten Werte, die uns Verbinden!“
Herr Bundeskanzler a. D. Christian Kern über "16 Tage gegen Gewalt an Frauen"

November 2018






DIE TÜR ZUM HERZEN






Es war, weil es nicht wahr, aber gerade deshalb ist es wahr …

Diese Geschichte spielt sich in Europa ab und beginnt im vorigen Jahrhundert.

Der Krieg teilte Europa zwei.


Im Westen, wie in Österreich gab es Freiheit.


Im Osten, gab es Diktatur.


Ein 16 jähriger Bub aus dem Osten bekam eine Chance, in Österreich zur Schule zu gehen.

Wohlherzige Österreicher des Lion Clubs luden ihn nach Seckau, ins berühmte Abteigymnasium ein.


Bub! Du sollst unseren Prinzipien immer treu bleiben!


Hilf immer in Not geratenen Mitmenschen!


Herzlich willkommen in Österreich!


Der Bub lernte fleißig. Er bekam lauter Einser.

Der Bub wurde ein junger Mann.

ls er in Wien studierte, die Universität in Graz organisierte eine Europasommerschule. Er lernte da ein ungarisches Mädchen kennen. Sie fuhren nächstes Jahr schon gemeinsam nach Alpbach zur Sommerschule.


Sie heirateten und bekamen zwei Kinder, Editke und Lacika. Sie waren sehr glücklich.

Der junge Mann wurde Österreicher.

Er erinnerte sich immer an den Lions Grundsatz! Hilf immer in Not geratenen Mitmenschen!

An einem traurigen Tag ist aber etwas in seinem Herz gebrochen. Er hörte nur ein böses Lachen eines Zauberers.

Der junge Mann ging weg, ohne ein Wort zu seiner Frau zu sagen. Editke war damals nur 5 Wochen, Lacika nur 2 Jahre alt.

Der junge Mann erinnerte sich nicht mehr an den Lions Grundsatz!


Der junge Mann traf den Zauberer.


Der Zauberer rat ihm: Sprich nie mehr mit deiner Frau! Lass sie im Stich! Frag nie, ob du ihnen helfen kannst! Baue einen Turm aus bösen Gedanken! Sperr dich ein! Nur keine Tür darfst du bauen! – sagte der Zauberer.



Der junge Mann folgte leider diesen Rat! Er baute einen Turm ohne Tür aus bösen Gedanken!


Er sperrte sich ein!


Er erinnerte sich nicht mehr an den Lions Grundsatz!


Der Turm wurde echt!


Der junge Mann hörte das böse Lachen des Zauberers.


Der junge Mann fühlte sich immer einsamer in dem Turm. Aber es gab keine Tür.


Und er erinnerte sich weiterhin nicht an den Lions Grundsatz!

Später hatte er aber einen Traum! Löwen kamen.

Die Löwen sagten zu ihm: Junger Mann! Du hast den Lions Grundsatz vergessen! Erinnere dich! Hilf immer in Not geratenen Mitmenschen!


Dieser Turm wird erst zu Weihnachten endgültig geschlossen. Bis dann kann der Turm durch die Kraft der Liebe ruiniert werden. Nur die Kraft der Liebe kann helfen! Vergiss nicht den Lions Grundsatz!


Wir geben dir eine Zauberflöte Wenn du vom vollen Herzen Flöte spielst, bekommst du Hilfe.


Der junge Mann wurde in Österreich getauft. Er kannte die Geschichte der Weihnachten aus der Bibel.


„O du fröhliche, o du selige, gnadenbringende Weihnachtszeit!


Welt ging verloren, Christ ist geboren: Freue, freue dich, Christenheit!”



Er war im Turm eingesperrt, aber er wollte schon hinaus! Er begann vom vollen Herzen zu beten.


Es fiel ihm ein: „Und vergib uns unsere Schuld, wie auch wir vergeben unseren Schuldigern.”


Da hörte er plötzlich, zwei Kinder miteinander zu reden.


- Hast du den Zauberer gesehen?
- Phu, ich habe Angst vor ihm bekommen.
- Du, wir sollen uns in diesen Turm verstecken.
- Aber dieser Turm hat keine Tür.





Da hörten die Kinder aus dem Turm:
Kann ich euch helfen? – fragte der junge Mann.

Ja! Vielen Dank! – sagten die Kinder! Ein böser Zauberer rennt nach uns! Lass uns hinein zu dir, bitte!
Der junge Mann fühlte Wärme bei seinem Herzen. Natürlich helfe ich euch. Aber dieser Turm hat keine Tür!
Da fiel es ihm ein: er hat eine Zauberflöte. Er hatte eine Idee!
Kinder! Habt ihr ein Lieblingslied?
Oh, ja! Und die Kinder sangen: „Laßt uns froh und munter sein und uns recht von Herzen freun! Lustig, lustig, tralalalala! Bald ist Nik'lausabend da!”
Sehr schön! – dachte der junge Mann. Der Heilige Nikolaus hat den Kindern auch sehr geholfen! Und er begann das Lied auf der Flöte zu spielen.
Und siehe da! Kleine Löwen kamen und fragten: was können wir für euch tun?
Wir wollen in den Turm hinein! Ein Zauberer rennt nach uns. Aber der Turm hat keine Tür!
Wartet! Wenn Kinder auf der Flöte spielen, kommt unser Vater, der König der Löwen, er hilft bestimmt!
Gerne! – sagten die Kinder. Wir lernten ein schönes Lied über die Sonne in der Musikschule! „Süss fel nap!” – begann der Bub auf der Flöte zu spielen und das Mädchen sang.
Und siehe da! Der König der Löwen kam. Was kann ich für euch tun?
Wir wollen in den Turm hinein! Ein Zauberer rennt nach uns. Aber der Turm hat keine Tür!
Wartet! Wenn Kinder auf der Flöte noch ein Lied spielen, kommt mein Vater, der Großvaterkönig der Löwen, er ist sehr klug, er hilft bestimmt!
Gerne! – sagten die Kinder. Wir lernten noch ein schönes Lied in der Musikschule! „Én kicsike vagyok!” – begann das Mädchen auf der Flöte zu spielen und der Bub sang.

Und siehe da! Der Großvaterkönig der Löwen kam. Was kann ich für euch tun?

Wir wollen in den Turm hinein! Ein Zauberer rennt nach uns. Aber der Turm hat keine Tür!

Das ist sehr einfach! – sagte der Großvaterkönig der Löwen. Ihr musst euch zusammenschließen! Zusammen seid ihr stark! Und ihr musst dem Zauberer in die Augen schauen. Er hat nämlich seine Zauberkraft bekommen, damit er Menschen in der Not hilft. Aber er missbraucht das. Das ist nicht richtig! Das weißt er genau!
Wenn es ihm gesagt wird, wird er den ganzen Turm wegzaubern. Und dann wird euer Papa auch frei!
Unser Papa?!?! Ja, euer Papa ist im Turm. Mit Kraft der Liebe könnt ihr einander retten. Ihr müsst zusammenhalten.
Und so war es, wie der Großvaterkönig der Löwen gesagt hat. Der Zauberer kam, aber niemand hatte Angst mehr vor ihm!
Der junge Mann im Turm sagte dem Zauberer: Zauberer! Zaubere die Tür zum Herzen auf den Turm, damit ich zu den Kindern kommen kann!

Gut! Ich zaubere die Tür!
Aber die Tür zum Herzen kann nur von innen geöffnet werden! Das sollst du schaffen!
Und so war es! Und sobald der junge Mann aus dem Turm herauskam zu den Kindern, der Turm verschwand!
Der Zauberer sagte: Ich bitte um eure Entschuldigung! Mein Zauberer-Eid heißt: Hilf den Menschen! Das habe ich vergessen! Erst jetzt erinnere ich mich. Danke euch!
Alle waren müde, aber sie waren auch glücklich und zufrieden.
Viel Wichtiges haben sie gelernt, über Kraft der Liebe und des Zusammenhaltens. Papa‘s Herz war nicht mehr kalt. Er summte das Lieblings Gute Nacht Lied der Familie aus den alten Zeiten!






La le lu, nur der Mann im Mond schaut zu

Wenn die kleinen Babys schlafen, Drum schlaf auch du

La le lu, Vor dem Bettchen steh'n zwei Schuh

Und die sind genauso müde, Gehn jetzt zur Ruh

Dann kommt auch der Sandmann, Leise tritt er ins Haus

Such aus seinen Träumen, Dir den schönsten aus



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése